A Tacsk�

�ltal�nos megjelen�s: Alacsony, r�vid l�b�, hossz� testû, �m kem�ny k�t�sû alkta, durva izomzattal: szemtelen�l kih�v� fejtart�s, okos arckifejez�s. Noha hossz� test�hez k�pest r�videk a v�gtagjai, m�gsem esetlen, mozg�sk�pess�g�ben nem korl�tozott.

Feje: Hossz�k�s, fel�l- �s oldaln�zetben egyenletesen keskenyedik az orrhegyik, von�sai �lesek, mark�nsak. A felsõ r�sz csak enyh�n dombor�, az orrnyereg (min�l kev�sb� kiugr�, ann�l jellegzetesebb) szinte belesimul a finoman form�lt, enyh�n �velt orrh�tba. A j�romcsont erõsen elõreugrik. Az orrporc �s az orrhegy hossz�, keskeny. Az ajkak kem�nyek, feszesek, az als� �llkapcsot j�l fedik, nem m�lyek, sem orm�nyszerûen hegyesek, a sz�j sarka enyh�n �velt. Az orrlikak nyitottak, a pofa nagyra nyithat�, eg�szen a f�lek m�g� �r ny�l�sa, a fogazat �s az �llkapocs erõsen fejlett. A szemfogak pontosan egym�sra fognak, az oll�s �s a fog� harap�s egyen�rt�kû.

Szeme: K�zepes nagys�g�, ov�lis, oldalt fekvõ. Tekintete tiszta, energikus, de m�gis bar�ts�gos, nem sz�r�s. Szeme sz�ne a ragyog� s�t�t v�r�sesbarna �s feket�sbarna k�z�tti �rnyalat� minen szõrzetsz�nn�l. Az �veg-. hal-, vagy gy�ngyszem nem nagy hiba a barna foltos kuty�kn�l, de nem is �ppen k�v�natos.

F�le: Nagy, nem t�ls�gosan el�l tûz�tt, tereb�lyes, de nem is t�ls�gosan hossz�, sz�p kerek, nem keskeny, hegyes vagy redõz�tt. Mozg�kony. El�lsõ szeg�lye k�zvetlen�l az orc�n �l.

Nyaka: Elegendõ hossz�s�g�, j�l izmolt, torokt�jon nem visel tok�t, a nyakszirtn�l enyh�n �velt.

El�lsõ negyed: A f�ld alatti munka megerõltet�seihez alkalmazkod�an izmos, z�m�k, m�lyen �lõ, hossz�k�s �s sz�les. Egyes r�szei:

1. A LAPOCKA hossz� �s csapott, szil�rdan felfekszik a j�l fejlett mellkasra. Kem�ny �s plaszitkus izomzat bor�tja.
2. A FELKAR hossza megegyezik a lapock��val, der�ksz�gben �ll vele. Erõs csontokb�l tevõdik �ssze, feszes izomzat bor�tja, mely felfekszik a bord�zatra, de szabadon mozog.
3. Az ALKAR r�vid, a lehetõ legkev�sb� befel� g�rb�lõ, elõre �s kifel� rugalmasan izmolt. A kutya nagyj�b�l a marmagass�g harmad�val van a f�ldtõl.
4. Az EL�LSÕ L�BK�Z�P �Z�LETEK valamivel k�zelebb �llnak egym�shoz, mint a v�ll�z�letek.
5. A L�BK�Z�PCSONTOK, melyek a cs�d�t alkotj�k, el�lrõl n�zve ne legyenek se meredekek, se �t�tõek.
6. A MANCSOK z�rtak, j�l izmoltak, erõs talpp�rn�k bor�tj�k.
7. A L�BUJJAK-b�l �t van, melybõl n�gyen l�p a kutya, mindig szorosan egym�s mellett; kimondottan �veltek, karmaik kem�nyek, p�rn�ik durv�k, erõsek.

T�rzs:

1. H�T. A mar legyen magas �s hossz�, vonalvezet�se egyenesen k�vesse a t�bbi mellkasi csigoly�t. Az �gy�ki r�sz legyen enyh�n �velt.
2. MELLKAS. A szegycsont durva �s olyannyira elõreugr�, hogy k�t oldal�ban g�dr�csk�k alakulnak ki. A mellkas el�lrõl n�zve ov�lis, fel�lrõl �s oldalr�l tereb�lyes, nagy helyet biztos�t a sz�v �s a t�dõ teljes kifejlõd�s�nek. A bord�zat messze beny�lik, �tvezet a has vonal�ba. A megfelelõ hossz�s�g �s sz�gelts�g eset�n az elsõ negyed oldaln�zet�ben a v�ll �s a felkar eltakarja a mellkas vonal�nak legm�lyebbre esõ pontj�t.
3. HAS. Enyh�n beh�zva.

H�ts� negyed:

1. A FAR hossz�, sz�les, kerek, j�l izomolt.
2. A MEDENCECSONT nem t�ls�gosan r�vid, erõsen fejlett, kiss� ferde �ll�s�.
3. A FELSÕ COMB durva, hossz�s�ga j�, z�rjon be der�ksz�get az �z�leti v�p�val.
4. A COMBOK teljesen kerekek.
5. A T�RD�Z�LET sz�les �s erõs.
6. AZ ALS� COMB a t�bbi kuty��hoz viszony�tva r�vid, der�ksz�get z�r be a felsõ combbal. Izomzata feszes.
7. A L�BTÕCSONT sz�les, a sarokgum� (cs�nk) erõsen elõreugrik.
8. A L�BK�Z�P sz�les, az als� comb ir�ny�ban mozg�kony, enyh�n elõre �velt.
9. A H�TS� MANCSOK-n�l a n�gy j�r�ujj sz�pen �velt, szorosan z�rt, ak�rcsak a mellsõ l�bon. A l�b r�nehezedik a talpp�rn�kra is, nem csak az ujjakra. A karmok r�videk.

A h�ts� negyed h�tuln�zetben legyen teljesen egyenes.

A FAROK  folytassa a h�tgerinc vonal�t, erõs g�rb�let n�lk�l.

A tacsk� v�ltozatainak k�l�nleges saj�ts�gai.
A tacsk�t h�romf�le szõrzettel teny�sztik, ennek megfelelõen l�tezik:

1. r�vid szõrû tacsk�
2. sz�lk�s szõrû tacsk�
3. hossz� szõrû tacsk�

Mindh�rom v�ltozatnak egyar�nt meg kell felelnie a fent felsorolt jegyeknek.
Egy-egy v�ltozatra az al�bbi jegyek �rv�nyesek:

R�vid szõrû tacsk� 


Szõrzete: R�vid, t�m�tt, ragyog�, sim�n felfekszik, sehol sem hi�nyos. K�l�n�s hib�k: t�ls�gosan finom, v�kony szõr, bõrszerû f�l, vagy t�ls�gosan hossz�, buja szõrzet.
Farok: Finom vonalvezet�sû, szõrzete t�m�r, de nem t�ls�gosan d�s. Ha als� fel�n n�mileg hosszabb a farszõr, az csak a j� szõrk�pzõ k�pess�g jele, nem sz�m�t hib�nak. Hiba viszont a bojtos �s a kefeszerû farok, ak�rcsak a szõrtelen, vagy kopott, hi�nyos szõrzet.
Szõrsz�n, orr �s karmok:

EGYSZ�NÛ TACSK�
V�r�s, v�r�ses s�rga, s�rga-fekete tûzdel�ssel, vagy an�lk�l. Elõnyben kell r�szes�teni az egysz�nû p�ld�nyokat, a v�r�s �rt�kesebb, mint a v�r�sess�rga, amely viszont elõnyt �lvez a s�rg�val szemben. Az erõsen fekete tûzdel�sû ebeket is egysz�nûnek kell minõs�teni, nem lehet õket m�shova besorolni.

K�TSZ�NÛ TACSK�
M�lyfekete, barna, sz�rke, vagy fekete, rozsdabarna vagy s�rga jegyekkel a szem felett, a pofa sz�l�n �s az als�ajkakon, a f�l belsõ szeg�ly�n, a szegyen, a l�bak belsõ �s h�ts� fel�n, a mancsokon, a horpaszon �s onnan a farok harmad�n eg�szen a hossza fel�ig-harmad�ig.
A fekete kuty�n�l az orrt�k�r �s a karmok feket�k, barn�n�l ugyancsak barn�k vagy feket�k, sz�rk�n�l vagy feh�rn�l sz�rk�k, esetleg h�ssz�nûek, noha ez ut�bbi nem k�v�natos, �s a feh�r kuty�n�l is a fekete orr �s karom van elõnyben. Ha egysz�nû eben jelennek meg kisebb feh�r jegyek (teh�t nem feh�r plusz egy sz�n), az nem k�v�natos, de nem is lehet miattuk diszkvalifik�lni az ebet.

FOLTOS (CS�KOS, TIGRISMINT�S TACSK�)
A tigrismint�s tacsk� alapsz�ne vil�gos, barn�s, sz�rke, vagy ak�r feh�r, melyen s�t�t, de nem nagy m�retû foltok vannak egyenetlen�l elsz�rva. E foltok sz�ne lehet s�t�tsz�rke, barna, v�r�ses s�rga vagy fekete. Az a k�v�natos, hogy ne uralkodjon sem a vil�gos, sem a s�t�t sz�n. A cs�kosak alapsz�ne v�r�s vagy s�rga, cs�koz�suk s�t�t.
Orruk �s karmuk ak�r az egy vagy k�tsz�nûek�.

EGY�B SZ�NÛ TACSK�
Valamennyi fent nem eml�tett sz�n�rnyalat.
Hib�k: Fekete sz�n m�s sz�nû jegy n�lk�l, �s a tiszta feh�r sem fogadhat� el. A t�ls�gosan tereb�lyes sz�njegy sem k�v�natos.

Sz�lk�s szõrû tacsk�

�ltal�nos megjelen�se megegyezik a r�vid szõrû tacsk��val.
Szõrzete: A pofa, a szem�ld�k �s a f�l kiv�tel�vel az eg�sz testet t�k�letesen kiegyens�lyozott, aljszõrzettel �tj�rt, felfekvõ, t�m�tt, dr�tszerû szõrtakar� fedi. A pof�n szak�ll k�pzõdik. A szem�ld�k bozontos. A f�l szõrzete r�videbb, mint a t�bbi testt�jak�, szinte sima, de m�gis alkalmazkodik a test egy�b szõrzet�hez. A farkat durva, de lehetõleg simul� szõrzet bor�tja, amely a v�ge fel� elv�konyul. Nem k�pzõdik bojt. A szõrzet eg�sze olyan hat�st keltsen, hogy a sz�lk�s szõrû tacsk� t�volr�l r�vid szõrûnek n�zzen ki. Hib�nak sz�m�t a puha szõrzet, ak�r r�vid, ak�r hossz�, ak�r a testnek csak egy r�sz�t bor�tja. Hiba a mindenfel� sz�t�ll�, g�nd�r vagy hull�mos szõrzet, tov�bb� a lompos farok.
A szõrzet sz�ne: Valamennyi sz�n enged�lyezett. A feh�r folt a szegyen enged�lyezett, de nem k�v�natos. Egyebekben a r�vid szõrû tacsk�ra elmondottak �rv�nyesek.

Hossz� szõrû tacsk�


Csak a hosszabb, selymes szõrzetben k�l�nb�zik a r�vid szõrû tacsk�t�l.
Szõrzete: A puha, sima, csillog� szõrzet pomp�s f�ggel�kk� hosszabbodik a torok t�j�k�n, a test als� r�sz�n, k�l�n�sen pedig a f�l�n �s a farkon, a l�bak h�ts� r�sz�n �s a farok als� fel�n, ahol legnagyobb hossz�s�g�t �ri el. A szõrzetnek el kell lepnie a f�l als� r�sz�t. Ha ezen a helyen r�vid, akkor �n. bõrf�lrõl besz�l�nk, ami nem k�v�natos. A mancsokat bor�t� buja szõrzet (�n. uszony) nem sz�p, r�ad�sul g�tolja a kuty�t a mozg�sban.
Farok: A h�tvonal sz�p meghosszabb�t�s�ban viseli, a testszõrzet itt �ri el maxim�lis hossz�s�g�t, teljes z�szl�t alkotva.
Hib�s a t�lzott, teh�t az eg�sz testen egyform�n hossz� szõrzet, a t�ls�gosan g�nd�r�dõ vagy lompos szõrzet, a f�lrõl lel�g� szõr, a h�ton elv�l� szõrzet, valamint a l�bujjak, mancsok t�ls�gosan hossz� szõrzete.
Sz�nek, orr �s karmok: Pontosan �gy, mint a r�vid szõrû tacsk�kn�l.

�ltal�nos hib�k

S�LYOS HIB�K
Azok a hib�k, amelyek kiz�rj�k a tacsk�t mindenf�le formai �rt�kel�sbõl, teh�t a fel�l- �s alulharap�s, megroggyan�s, t�ls�gosan laza v�ll, csonka farok, egyher�jûs�g, beesett mell.

Azon hib�k, amelyek kiz�rj�k a "j�"-n�l magasabb �rt�ket: gyenge alkat, hossz� l�bak, t�ls�gosan r�vid l�b�, f�ldet s�rol� test, a v�llon l�g� test, neh�zkes, esetlen, vagy kacs�z� j�r�s, befel�, vagy nagyon ferd�n kifel� fordul� l�bujjak, sz�tter�lõ l�bujjak, megs�llyedt h�t, pontyh�t, t�l�p�tetts�g (teh�t a far magasabban van a marn�l), gyenge mellkas, ag�rszerûen felh�zott v�ll, gyenge �gy�ki r�sz, rosszul sz�gellt el�lsõ vagy h�ts� negyed, teh�n�ll�s, hord��ll�s, �vegszemek a nem barna vagy foltos tacsk�n�l, ross szõrzet.

ENYHE HIB�K
Azok a hib�k, amelyek kiz�rj�k a "kiv�l�" minõs�t�st, vagyis rosszul tûz�tt, el�ll�, hegyes, vagy redõ f�l, t�ls�gosan erõs orrnyereg, t�ls�gosan hegyes, gyenge pofa, szopornyic�s fogazat, t�ls�gosan sz�les, r�vid fej, �vegszem a barna vagy foltos tacsk�kn�l, nem el�gg� s�t�t szem b�rmely sz�nû tacsk�n�l, toka, r�vid nyak, hatty�nyak, t�ls�gosan finom, v�kony szõrzet, 9 kg-ot meghalas� tests�ly.

Az egyes ki�ll�t�si osz�lyok tests�ly szerinti beoszt�sa
Neh�z v�ltozat: kan 7kg felett; szuka 6,5 kg felett
K�nnyû v�ltozat: kan legfeljebb 7kg; szuka legfeljebb 6,5kg-ig
T�rpetacsk�: kan legfeljebb 4kg; szuka legfeljebb 3,5kg
t�rpetacsk� mellbõs�ge 35cm
ny�ltacsk� mellbõs�ge 30 cm

Figyeljen a hossz�k�s fejre, melyen nem l�that� stop (homloktõ), az ov�lis, s�t�t szemekre �s a fekete orrt�k�rre. A f�l hat�rozottan tûz�tt, nem t�ls�gosan hossz�, de sz�pen kerek�tett.
Az elsõ negyed j�l izmolt, a l�b merõleges a talajra. A ki�ll�s a standard szerinti.
Egyenes h�t, magas mar. A szegy erõsen kiugrik, a mellkas sz�lesen bord�zott. Enyh�n felh�zott hasi vonal. J�l sz�gellt h�ts� negyed, korrekt, z�rt mancs�ll�s.
A h�t vonal�ban l�võ farok g�rb�let n�lk�li (kardfarok). K�l�n kiemelendõ az eg�sz testen egyform�n t�m�tt szõrzet �s a j�l behat�rolt v�r�s folt, amely nem lehet t�ls�gosan nagy.
A r�vid szõrû tacsk� k�l�n�sen alkalmas a standard bemutat�s�ra, mert hib�it nem b�jtathatja a szõre m�g�. N�zzen v�gig �n is tacsk�j�n e r�vid magyar�zat alapj�n, ak�r r�vid - ak�r hossz� szõrû a kedvence.