Bevezet�  
 
Az Afrik�b�l sz�rmaz�, kellemes k�lsej� mad�rka haz�j�ban egy�ltal�n nem nevezhet� ritk�nak. Az eg�sz f�ld�n ismerik �s kedvelik ezeket a kistermet�, sz�p k�llem� �s �rdekes madarakat.

T�rt�nete

A telepesver�b �s a sz�v�mad�r f�szkeit foglalja el el�szeretettel k�lt�s c�lj�b�l. Noha testhossza nem �ri el a hull�mospapag�j hossz�t, m�gis j�val nagyobbnak t�nik, mert r�vid faroktollaival szemben teste j�val vaskosabb �s ezen bel�l is a feje ar�nylag sokkal nagyobb.

Le�r�sa

Tollazat�nak sz�n�ben a z�ld domin�l, de feje er�s r�zsasz�nbe hajl� �s fels� farokfed�tollainak k�k sz�ne is el�gg� szembe�tl�. A h�m �s toj� sz�ne egyforma, ez�rt a nemeket megk�l�nb�ztetni r�n�z�sre nagyon neh�z.

Beszerz�se

Nagyobb �llatkeresked�sekben, illetve teny�szt�kt�l szerezhet� be.

Az �llat hely�nek kialak�t�sa

Elhelyez�s�re egy k�zepes m�ret� kalitka is megfelel, amelybe felt�tlen�l helyezz�nk hint�t, mert azt nagy el�szeretettel haszn�lja valamennyi. Nagyon szeret r�gni, ez�rt c�lszer� sz�m�ra kisebb fa�gacsk�t behelyezni, amin kedv�re elr�gcs�lhat.

Etet�s-itat�s

T�pl�l�ka megegyezik a hull�mospapag�j�val, de azt eg�sz�ts�k ki m�g napraforg�maggal is. Fogyaszt�sa kicsi, ez�rt esetleg �gy t�nhet, hogy nem is eszik a mad�r. Persze ezt megc�folja er�teljes kond�ci�ja. Igaz, elh�zott p�ld�nnyal m�g nem tal�lkoztam.

Gondoz�s

Besz�l� r�zs�sfej� papag�jjal m�g nem tal�lkoztam, de szel�d p�ld�ny m�r volt a kezemben, hab�r ez sem nevezhet� t�l gyakori esetnek. Aki arra sz�m�t, hogy a hull�mospapag�jhoz hasonl� produkci�kat fog a r�zs�sfej� papag�ja elk�vetni, az csal�dni fog.

P�rv�laszt� mad�r! Egyes forr�sok szerint, ha a kialakult p�r egyik p�ld�nya valami okb�l elpusztul, t�bb� nem hajland� m�sik mad�rral p�rba �llni, ez�rt szokt�k szerelemmad�rnak is nevezni. �tlagos �lettartama j� tart�s mellett 10 �v.

Szapor�t�s

K�lt�shez megfelel� sz�m�ra a hull�mospapag�jokhoz haszn�lt z�rt f�szekod� is, amelybe gondosan behordja a felk�n�lt f�szekanyagot (f�zfavessz�-darabk�kat, f�rt�sk�les sz�rdarabk�kat stb.). F�szekalja 3-6 toj�sb�l �ll, amelyb�l 21-22 napi kotl�s ut�n kelnek ki a fi�k�k. A fi�kanevel�shez elengedhetetlen a l�gyeles�g. A fi�k�k k�r�lbel�l 35 napos korukban hagyj�k el a f�szket, rendszerint teljesen kitollasodva, de homlokukr�l m�g hi�nyzik a r�zsasz�n tollazat. V�gleges sz�n�ket csak a fi�katollak levedl�se ut�n, k�r�lbel�l 6 h�napos korukban nyerik el. Ha a kirep�l�st k�vet�en meggy�z�d�nk arr�l, hogy a fiatalok m�r �n�ll�an tudnak enni (a sz�l�k m�r nem etetik �ket), c�lszer� elk�l�n�teni �ket a sz�l�kt�l.